20 éves a Kulturális Egyházi Központ

 Az álomtól a megvalósulásig- a templomépítők emlékére

2002.  augusztus  18-án, 20 évvel ezelőtt Herceghalomban   templomot és  harangot  szenteltünk. A  három  történelmi egyház képviselői – dr. Takács  Nándor  római katolikus megyéspüspök, Csuka Tamásreformátus tábori püspök és dr. Szebik Imreevangélikus  püspök  –  a  harang  megáldása után ökumenikus szertartás keretében avatták fel  templomunkat. Varga  Imre  etyeki  római katolikus  esperes  plébános, Schnaider Lászlóné

Hagyó  József  a Jézus  Kistestvérei  szerzetes  közösség  tagja, Kispál György csepeli római katolikus esperes plébános, Tankóné Bíró Mónika torbágyi református  lelkész, Endreffy  Géza  budaörsi evangélikus  lelkész  és EberhardSeybold  a mehrstetteni  evangélikus  közösség  lelkésze segédkeztek templomunk felszentelésében. 100 fős mehrstetteni vendég érkezett hozzánk ez alkalomból. A z intézmény civil részének  ünnepélyes átadására augusztus 19-én került sor. A zenét a mehrstetteni fúvószenekar és a Labdarózsa Kórus szolgáltatták a kétnapos ünnepen.

 Templomunk  története  a falu keresztény lakosai, a Lányi István és Schnaider  László közötti gyakori privát beszélgetések majd  egy  valamikori   falugyűlésen  kezdődött,  amikor  Lányi István  felvetette, hogy községünk  megérett  arra,  hogy  közös  összefogással  templomot  építsünk!Lányi István később folyamatosan haláláig  az egyházi liturgiák során is szívügyének tekintette a templom ügyét.

Egy felekezet sem tudott volna önerőből a maga számára Isten házát építeni, egyeztetések kezdődtek, és az akkori polgármesterünk Schnaider Lászlófelkarolta, felvállalta a feladatot.  Egy e célból létrehozott közhasznú közalapítvány és annak  kuratóriumával: Schnaider László, Lehel László, Bognár Sándor, Lányi István, Makay István, és az FB tagjaival: Dr.Losonczi Béláné,  Willinger Ferenc,  Pintér Ferenccel elindult a munka.

A kuratórium a falu lakóival, a képviselőtestülettel és természetesen a magyarországi történelmi egyházak vezetőivel  hosszasanegyeztetett-őket meggyőzve a nemes cél számára  (katolikus, görögkatolikus,  református,  evangélikus) és ennek eredményeként  ígéret született a kb. 30% os anyagi támogatás biztosítására. Az egyházak kérése és feltétele volt, hogy az istentisztelet helye, az oltárrész elkülöníthető, zárható legyen egyéb rendezvények során. A kuratóriumban az egyházak képviseletét Lehel László látta el. Végül  az  önkormányzat, a képviselőtestület az állam (Miniszterelnöki Hivatal)és az egyházak  anyagi támogatásával így  jutott  el oda, hogy  templomunk a Magyarországon  ritka és azóta sem elterjedt  formában,  az ökumené szellemében  épüljön meg.Az  „Alapító Okirata” -tartalmazza: „Mi,  Herceghalom  polgárai  úgy  határoztunk, hogy a folyamatosan bővülő hitéleti és herceghalomi kulturális igények teljesítése céljából kulturális egyházi központot építünk.A létesítmény biztosítson a hitélet gyakorlásához ökumenikus szellemiségű színteret és egyúttal nyújtson lehetőséget különböző közösségi  alkalmak  megteremtésére  is.  Legyen otthona a település civil szervezeteinek, azok működéséhez és színvonalas tevékenységük végzéséhez biztosítsa a szükséges közösségi teret.Tudatában vagyunk a kitűzött célok megvalósításának nehézségeivel, de munkánkat az Isten segítségében bízva  abban  a  reményben kezdjük, hogy tevékenységünkkel elősegítjük a település morális összetartozását.Erőfeszítésünk akkor lehet áldásos és hatékony, ha az Önkormányzat, az egyházi közösségek  és  a  civil  szervezetek  a  legteljesebb mértékben magukénak érzik és fontosnak tartják a jövőre nézve ennek az egyházi és kulturális központnak a felépítését.”

 Az itt lakók szándékaadott volt, a pénzügyi alap még távolról sem….,ez mindvégig gondot okozott, mert az adományokra ugyan  ígéret volt, de az építőknek ütemezetten, időben rendelkezésre kellett volna állnia a pénznek. Az akkori erős- mai szemmel  hihetetlen összefogás és a kuratórium  erőfeszítése  folytán készültek a tervek 100 fő befogadására alkalmas térrel, liturgikus résszel és irodákkal, civil térrel, kórussal és büfékonyhával.  A 2000. augusztus 18­i alapkőletételt követően felgyorsultak az események.

2001. december 2­án Herceghalombana tornacsarnokban a Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére először gyújtottuk meg ünnepély keretében az első Adventi gyertyánkat (Lipka Éva)  és ezzel a 2014-ig az NKÖH szervezésében  folytatódó rendezvénnyel vette kezdetét az a gyűjtés, amely egy azóta is példa nélküli összefogással,   cégek és herceghalomi és Herceghalomból elszármazott  magánszemélyek adományaiból  segítette az építkezést és ennek eredményeképpen  mintegy  12 millió forint gyűlt össze. (kb. 320 ezer euro -240 Euro /HUF  akkori árfolyamon , 77 mió összköltség, 2002. június végi adat).Németországi testvértelepülésünkön  Mehrstettenben  is  gyűjtés  kezdődött, hogy legyen harangunk és ezt ők adományozhassák.  Pályázott Herceghalom Német Kisebbségi Önkormányzata a német Belügyminisztériumnál, és az ebből nyert összegből  került beszerzésre később templomunk kulturális blokkjának berendezése.

Ökumenikus terünk340 nm hasznos térrel azótamindannyiunknak „Háza”, Herceghalom egy  szimbóluma  lett, az országban  mintaként szolgál.Közel 100  évvel  az 1904. évi  temetői kápolna szenteléstkövetően Herceghalomnak kettő éves  rekordidő alatt - temploma lett.A kivitelezés maga hét hónap alatt valósult meg:Réti Gábor, Cságoly Zoltán és Schill Gábor tervei alapjána közbeszerzési eljárás után kiválasztottExclusivBau Kft generálkivitelezésében. A szentelésre, avatásra elkészült és  először  kondult meg a Mehrstetten által adományozott harang. Az adományozók nevei a bejárat melletti falon levő márványtáblán láthatóak.Templomépítő polgármesterünk, Schnaider László,20  évvel ezelőtti, a felszenteléskor elhangzott szavait idézve:

„ Templomba járó, hívő római katolikus családból származom, ezért tudom, hogy a templomépítés ősidők óta a legmagasztosabb tevékenység.

Olyan, amely morális alapon kapcsolja össze az embereket, erősíti a közösségeket. Kevesek kiváltsága, hogy templomot építhetnek. Nem egyházi emberekre ez többszörösen is igaz ...

A cél, hogy e bővülő település közössége tovább erősödjön, hogy közös otthonának érezze Herceghalmot a régóta itt élő és a csak most  letelepedő. Ezért fejlesztjük a települést, ezért gazdálkodtunk a jó gazda gondosságával úgy, hogy a telekbeépítésből befolyó pénzt fordítottuk templomépítésre ...

Számomra fontos, hogy ez a kulturális és egyházi központ a településen élők megértését összetartozását, szeretetben való erősödését és a békés együttélést szolgálja. Ezért dolgoztam és ezért fogok fáradozni a jövőben is. Végezetül mit is kívánhatnék, mint, hogy legyen ez a nap a hálaadás napja. Mert a mai napon mi, Herceghalom lakói, polgárai most végleg hazaérkeztünk! ...”

A vallási-kulturális központ Herceghalom Önkormányzatatulajdona  és  mint az épület tulajdonosa nyilatkozatban vállalta, hogy a szentelést , avatást követő  25 évben  magára vállalja a működtetés költségeit,és ingyenesenbiztosítja az épület használatát a történelmi egyházak helyi közösségeinek és azon herceghalomi civil szervezeteknek, amelyek közösségi érdekeink mentén működnek egy e célból készítendő „ házirend” szerint. Egyházi támogatással később megépült az istentiszteleteket kísérő  orgona is.

A KEK az ökumené szellemében a többes funkcióját ma is képes betölteni. Herceghalom Önkormányzata pediga közelmúltban jó gazdaként az épületetfel is újította.

 Schnaider Lászlóné

Herceghalom, 2022. augusztus