Emlékezés: az álomtól a megvalósulásig
Polgármester Asszony felkérésére és tisztelegve Férjem és a templomépítők emléke előtt vállaltam el ezen ünnepi beszéd megtartását.
2002. augusztus 18-án, 20 évvel ezelőtt Herceghalomban templomot és harangot szenteltünk. A három történelmi egyház képviselői – dr. Takács Nándor római katolikus megyéspüspök, Csuka Tamás református tábori püspök és dr. Szebik Imre evangélikus püspök – a harang megáldása után ökumenikus szertartás keretében avatták fel templomunkat. Varga Imre etyeki római katolikus esperes plébános, Hagyó József a Jézus Kistestvérei szerzetes közösség tagja, Kispál György csepeli római katolikus esperes plébános, Tankóné Bíró Mónika torbágyi református lelkész, Endreffy Géza budaörsi evangélikus lelkész és Eberhard Seybold a mehrstetteni evangélikus közösség lelkésze segédkeztek templomunk felszentelésében. 100 fős mehrstetteni vendég érkezett hozzánk ez alkalomból. A civil kulturális rész ünnepélyes átadására augusztus 19-én került sor. A zenét a mehrstetteni fúvószenekar és a herceghalomi Labdarózsa Kórus szolgáltatták a kétnapos ünnepen.
Templomunk története a falu keresztény lakosai, a Lányi István és Schnaider László közötti gyakori privát beszélgetések majd egy valamikori falugyűlésen kezdődött, amikor Lányi István felvetette, hogy községünk megérett arra, hogy közös összefogással templomot építsünk! Lányi István később is, folyamatosan haláláig az egyházi liturgiák során is szívügyének tekintette a templom ügyét.
Egy felekezet sem tudott volna önerőből a maga számára Isten házát építeni, egyeztetések kezdődtek, és az akkori polgármesterünk Schnaider László felkarolta, felvállalta a feladatot. Egy e célból létrehozott közhasznú közalapítvány és annak kuratóriumával: Schnaider László, Lehel László, Bognár Sándor, Lányi István, Makay István, és az FB Tagjaival: Dr.Losonczi Béláné, Willinger Ferenc, Pintér Ferenccel elindult a munka.
A kuratórium a falu lakóival, a képviselőtestülettel és természetesen a magyarországi történelmi egyházak vezetőivel (katolikus, görögkatolikus, református, evangélikus) hosszasan egyeztetett-őket meggyőzve a nemes cél számára és ennek eredményeként ígéret született részükről a kb. 30% os anyagi támogatás biztosítására. Az egyházak kérése és feltétele volt, hogy az istentisztelet helye, az oltárrész elkülöníthető, zárható legyen egyéb rendezvények során. A kuratóriumban az egyházak képviseletét Lehel László látta el. Végül az önkormányzat, a képviselőtestület az állam (Miniszterelnöki Hivatal) és az egyházak anyagi támogatásával így jutott el oda, hogy templomunk a Magyarországon ritka és azóta sem elterjedt formában, az ökumené szellemében épüljön meg. Az „Alapító Okirata” tartalmazza: „Mi, Herceghalom polgárai úgy határoztunk, hogy a folyamatosan bővülő hitéleti és herceghalomi kulturális igények teljesítése céljából kulturális egyházi központot építünk. A létesítmény biztosítson a hitélet gyakorlásához ökumenikus szellemiségű színteret és egyúttal nyújtson lehetőséget különböző közösségi alkalmak megteremtésére is. Legyen otthona a település civil szervezeteinek, azok működéséhez és színvonalas tevékenységük végzéséhez biztosítsa a szükséges közösségi teret.Tudatában vagyunk a kitűzött célok megvalósításának nehézségeivel, de munkánkat az Isten segítségében bízva abban a reményben kezdjük, hogy tevékenységünkkel elősegítjük a település morális összetartozását. Erőfeszítésünk akkor lehet áldásos és hatékony, ha az Önkormányzat, az egyházi közösségek és a civil szervezetek a legteljesebb mértékben magukénak érzik és fontosnak tartják a jövőre nézve ennek az egyházi és kulturális központnak a felépítését.”
Az ittlakók szándéka adott volt, a pénzügyi alap még távolról sem…., ez mindvégig gondot okozott, mert az adományokra ugyan ígéret volt, de az építőknek ütemezetten, időben rendelkezésre kellett volna állnia a pénznek. Az akkori erős- mai szemmel hihetetlen- összefogás és a kuratórium erőfeszítése folytán készültek a tervek 100 fő befogadására alkalmas térrel, liturgikus résszel és irodákkal, civil térrel, irodákkal, kórussal és büfékonyhával. A 2000. augusztus 18-i alapkőletételt követően felgyorsultak az események. 2001. december 2-án Herceghalomban a Tornacsarnokban a Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére először gyújtottuk meg ünnepély keretében az első Adventi gyertyánkat (Lipka Éva) és ezzel a 2014-ig az NKÖH szervezésében folytatódó rendezvénnyel vette kezdetét az a gyűjtés, amely egy azóta is példa nélküli összefogással, cégek és herceghalomi- és Herceghalomból elszármazott magánszemélyek adományaiból, segítette az építkezést és így mintegy 12 millió forint gyűlt össze. (kb. 320 ezer euro -240 Ft /1 euro akkori árfolyamon, 77 mio Ft összköltséggel. Ez 2002. június végi adat).Németországi testvértelepülésünkön Mehrstettenben is gyűjtés kezdődött, hogy legyen harangunk és ezt ők adományozhassák. Pályázott Herceghalom Német Kisebbségi Önkormányzata a németországi Belügyminisztériumnál és az ebből nyert összegből került beszerzésre később templomunk kulturális blokkjának berendezése. Ökumenikus terünk 340 nm-es hasznos térrel azóta mindannyiunknak „háza”, Herceghalom egy szimbóluma lett, az országban mintaként szolgál. Közel 100 évvel az 1904. évi temetői kápolna szenteléstkövetően Herceghalomnak kettő éves rekordidő alatt - temploma lett. A kivitelezés maga hét hónap alatt valósult meg. Réti Gábor, Cságoly Zoltán és Schill Gábor tervei alapjána közbeszerzési eljárás után kiválasztott Exclusiv Bau Kft generálkivitelezésében. A szentelésre, avatásra elkészült és először kondult meg a Mehrstetten által adományozott harang. Az adományozók nevei a bejárat melletti falon levő márványtáblán láthatóak.
Végezetül hadd idézem templomépítő polgármesterünket Schnaider Lászlót, aki 20 évvel ezelőtt így beszélt: „ Templomba járó, hívő római katolikus családból származom, ezért tudom, hogy a templomépítés ősidők óta a legmagasztosabb tevékenység.
Olyan, amely morális alapon kapcsolja össze az embereket, erősíti a közösségeket. Kevesek kiváltsága, hogy templomot építhetnek. Nem egyházi emberekre ez többszörösen is igaz ...
A cél, hogy e bővülő település közössége tovább erősödjön, hogy közös otthonának érezze Herceghalmot a régóta itt élő és a csak most letelepedő. Ezért fejlesztjük a települést, ezért gazdálkodtunk a jó gazda gondosságával úgy, hogy a telekbeépítésből befolyó pénzt fordítottuk templomépítésre ...
Számomra fontos, hogy ez a kulturális és egyházi központ a településen élők megértését összetartozását, szeretetben való erősödését és a békés együttélést szolgálja. Ezért dolgoztam és ezért fogok fáradozni a jövőben is. Végezetül mit is kívánhatnék, mint, hogy legyen ez a nap a hálaadás napja. Mert a mai napon mi, Herceghalom lakói, polgárai most végleg hazaérkeztünk! ...”
A vallási-kulturális központ Herceghalom Önkormányzata tulajdona és mint az épület tulajdonosa nyilatkozatban vállalta, hogy a szentelést, avatást követő 25 évben vállalja a működtetés költségeit,és ingyenesen biztosítja az épület használatát a történelmi egyházak helyi közösségeinek és azon herceghalomi civil szervezeteknek, amelyek közösségi érdekeink mentén működnek egy e célból készítendő „házirend” szerint. Egyházi támogatással később megépült az istentiszteleteket kísérő orgona.
A mai rendezvény is példázza, hogy a KEK az ökumené szellemében, a többes funkcióját képes ma is betölteni. Az Önkormányzat pedig a közelmúltban jó gazdaként az épületet fel is újította.
Köszönjük!
Schnaider Lászlóné
Herceghalom, 2022. augusztus